Utolsó módosítás: 2024. március 3.
Ahogy arra számítani lehetett, kijöttek a jövő évi Oscar-kategóriák shortlistjei, így a legjobb nemzetközi filmé is. Nagyon örültem volna, ha a legjobb tizenötbe bekerül az előző részben taglalt bolgár Blaga leckéi, vagy a lentebb tárgyalt svájci Foudre, de a nepáli Halkarának vagy a jordán Inshallah a Boy-nak is simán lett volna itt helye, az indonéz Autobyographyról vagy az észt Smoke Sauna Sisterhoodról nem is beszélve. Az eddig látottak közül azonban ott van az ukrán 20 nap Mariupolban (ami nekem nagy favoritom, habár dokumentumfilm), a marokkói Mother of All Lies, az izlandi Isten földje, nagy örömömre a német A tanári szoba, az örmény Amerikatsi, a finn Hulló falevelek (az új Kaurismäki), valamint az olasz Io Capitano. Amiket pedig még kíváncsian várok, az Wim Wenders japán filmje: a Tökéletes napok, a tunéziai Négy nővér, a dán A fattyú Mads Mikkelsennel, a francia A szenvedély íze Juliette Binoche-sal, a Höss-családot bemutató brit Érdekvédelmi terület, (ezeket adják majd a magyar mozik is), a bhutáni The Monk and the Gun, a mexikói Tótem, vagy az Életben maradtak valós sztoriját újra feldolgozó spanyol La sociedad de la nieve.
Svájc: Foudre [Vihar] - Fiatal apácát, egy tinédzser lányt hazaküldenek nyárra az évek óta nem látott családjához, hogy segítsen a betakarítási munkáknál, valamikor a XX. század hajnalán. Ekkor értesül nővére haláláról is, akinek feltűnően ridegen bánnak az emlékével: nem beszélnek róla, még a nevét sem ejtik ki. A húg a megtalált naplóból és elharapott félinformációkból rakja lassan össze, mi is történt a nővérével, és miért emlegetik még mindig az ördög szolgájaként. Annyi történt, hogy fölfedezte magának a testi örömöket és a falu három fiatal fiúját. Az Istent a jó szexben és a poliamoriában találta meg, ezt pedig abban a bigottan vallássérült közegben nem tolerálták. Amint a húg mindezzel képbe kerül, benne is eddig ismeretlen gondolatok és ösztönök kezdenek kifejlődni - aminek sejthetően szintén nem lesz jó vége. Az anya szerepében Sabine Timoteo, akit a lett Melanija történetében láttunk, meg egyszer-kétszer Szarajevóban is.
Az alpesi ország legtöbb nevezett alkotása németül van (vagyis annak helyi nyelvjárásában), szóval üdítő most innen francia nyelvet hallani. Még inkább különleges, hogy az LMBTQ+ skálának egy olyan színe kerül a palettára, amiről nem sok szó esik, ráadásul történelmi környezetben. Érdekes, újszerű, bátor, jól az eszközök - az élbolyban lett volna a helye.
Izgalom: [* ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]