HTML

Zupasta filmélményei

Friss topikok

Címkék

afgán (6) afrikai (15) albán (4) algériai (3) amerikai (14) animáció (2) argentin (12) ausztrál (10) azeri (5) bangladesi (6) belga (12) bhutáni (3) bolgár (8) bolíviai (6) bosnyák (10) brazil (9) brit (18) burkinai (1) chilei (12) costa rica-i (7) csádi (2) cseh (10) dán (17) dél-afrikai (3) dél-koreai (18) doku (14) dominikai (6) ecuadori (2) egyiptomi (8) elefántcsontparti (2) észak-ír (4) észt (14) etióp (2) fehérorosz (3) finn (14) francia (12) fülöp-szigeteki (5) ghánai (1) görög (11) grúz (7) guatemalai (4) haiti (1) holland (12) hondurasi (1) hongkongi (12) horvát (6) indiai (8) indonéz (6) ír (9) iraki (4) iráni (12) izlandi (11) izraeli (14) japán (11) jemeni (3) jordán (6) kambodzsai (9) kameruni (2) kanadai (15) kazah (5) kenyai (5) kínai (13) kirgiz (5) kolumbiai (9) koszovói (8) kubai (3) lao (1) legjobb külföldi (34) lengyel (10) lesothoi (2) lett (10) libanoni (7) litván (9) luxemburgi (7) macedón (7) magyar (23) maláj (5) malawi (2) máltai (2) marokkói (6) mauritániai (1) mexikói (11) moldáv (1) mongol (4) montenegrói (6) mozambiki (1) namíbiai (1) német (20) nepáli (4) nicaraguai (1) nigériai (3) norvég (13) olasz (12) örmény (6) orosz (7) Oscar (37) osztrák (14) pakisztáni (4) palesztin (9) panamai (5) paraguayi (3) perui (8) portugál (9) román (11) rövid (1) spanyol (10) svájci (12) svéd (12) szarajevó (2) szaúd-arábiai (5) szenegáli (6) szerb (13) szingapúri (10) szlovák (10) szlovén (11) szomáliai (1) szudáni (2) taiwani (9) thai (10) Titanic (4) török (10) tunéziai (8) ugandai (1) új-zélandi (6) ukrán (8) uruguayi (5) üzbég (3) venezuelai (4) vietnámi (7) Címkefelhő

1945 - A Holokauszt margója

2017.05.11. 12:03 zupasta

Török Ferenc új filmjét, az 1945-öt a Titanic fesztiválon is nagy várakozás előzte meg: egyrészt mert Török Ferenc új filmje, másrészt mert a magyar történelmi szembenézésnek egy eddig kevésbé központi témáját vette témájául. Egy kánikulai napon, közvetlenül a második világháború után, két zsidó ember jön a faluba egy ládával. A helyi lakók között pedig azonnal kitör a pánik: miért jöttek vissza? Ahogy a két érkező átvonul a falun, úgy ébred föl mindenkiben a lelkiismeret és a félelem: mi lesz, ha vissza kell adni az önkényesen birtokba vett tárgyakat, házakat, vagy a falu boltját? És ha azzal is el kell számolni, hogy a falu lakói az ablakból nézték végig szomszédaik, barátaik elhurcolását?

A témaválasztás kiváló, ám a megvalósítás teljesen hiteltelenre sikerült. Érthető az alkotók szándéka, hogy a reakciók és pánikstratégiák spektrumának minél szélesebb palettáját mutassák be, a teljes tagadástól az óvatos szembenézésen át az őrületbe kergető lelkiismeret-furdalásig - ám így a szereplők valós karakterek helyett csak modelleket, sablonokat személyesítenek meg. Még a jegyzőt és főszerepet alakító Rudolf Péter is, aki remekül hozza a bunkó falusi kiskirályt, de nem nagyon mutat mást, mint amikor egy tóparti büfékocsit vezetett.

1945-1.png

Persze rajta kívül is itt a magyar színészvilág színe-java, Szarvas Józseffel, Szirtes Ágival, Nagy-Kálózy Eszterrel, Derzsi Jánossal, Székely B. Miklóssal, Szabó-Kimmel Tamással, Tasnádi Bencével, vagy a nagy visszatérő Nagy Marival, de sajnos mindez itt fordítva sült el. Hiába a dokumentum jellegre ráerősítendő fekete-fehér kópia, az egész mű olyan laboratórium-szagú lett, hogy egy pillanatra sem lehet elhinni, hogy egy valódi magyar falut látunk. Például mert a szereplők a legszebb belvárosi kiejtéssel beszélnek, senkinek nincs egy minimális tájszólása. Hol vannak ma a Szirtes Ádámok meg a Horváth Terik? Török Ferencnek igaza van abban, hogy ennek a filmnek már a hatvanas években el kellett volna készülnie: a Húsz óra szereplő- és alkotógárdájával tényleg mestermű jött volna ki.

A díszletek is inkább hasonlítanak egy skanzenhez, a történelmi hűség pedig mintha egyáltalán nem is lett volna szempont. Például ki használta 1945-ben a "drogéria" szót, pláne faluhelyen? Esetleg "vegyesbolt", vagy az akkor divatos "népbolt". Az sem cirádákkal felírva, hanem normális sablon-betűkkel. Meg aztán nyilas egyenruhában sem grasszáltak már akkor, még ha az alkotók azt is akarták ezzel a néző szájába rágni, hogy a régi bűnösök akkor még bőven köztünk jártak. A feszültségkeltés sem sikerült a legjobban: a katarzis már az első pillanatban nyilvánvaló. Nem épül föl olyan szépen, mint mondjuk a már említett Húsz órában, ahol a nézőben fokozatosan, az utolsó percig áll össze a teljes kép. A két zsidó férfi alakja éppen azért kelt feszültséget, mert szinte az egész film alatt nem szólnak egy szót sem. Ha a falu lakói is ehhez tartották volna magukat, akkor a filmben is jobban érvényesült volna a westernes hatás, amit Török Ferenc eredetileg elképzelt.

Összegezve: ha tévéfilmnek készítik el, és összehúzzák egy órára, talán még élvezhető is lett volna. De ez így sajnos messze nem foglalja el azt a helyet a magyar filmművészetben, ami egyébként fönn volt neki tartva.

Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [***]

1945-2.png

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zupasta.blog.hu/api/trackback/id/tr2712498001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2017.05.12. 09:55:02

nagyon jó a film alapötlete. súlyos téma.

Jakab.gipsz 2017.05.12. 16:09:34

Csak a szokásos, holokauszt biznisz film.
Hogy meg történ-e, igen és talán szörnyűbben mint ahogyan azt szó képes elmondani, vagy banálisabban mint ahogyan a kép és a média sugallja.
A kor gondolkodás módját, rátukmálni a ma emberére, teljesen felesleges, mert a mért hagytátok, hogy megtörténjen-re a válsz, fogalmunk sem volt arról, hogy egyáltalán valami bajuk eshet, a bűntudat fel sem merülhet, még a túlélőkkel szemben sem, mindenkinek voltak háborús veszteségei, pedig a film célja ez, a bűntudat keltése a ma emberében, mi végre?

A vidéki zsidóság ugyan is jó, megbízható szomszédnak számított, miért is bánthatná őket bár ki is, (ez az amit nem tudtak képzelni), a vidéki egyszerű emberek, és nem csak nálunk Európában más hol sem.

laci_52 2017.05.12. 23:19:36

"A vidéki zsidóság ugyanis jó, megbízható szomszédnak számított"

Már amelyik! Őseim visszaemlékezéseiből olyasmi is kiderült, hogy némelyik falusi zsidó fűszeres ugyanolyan szemétláda uzsorás volt, mint egyes mai vidéki vegyesboltok tulajdonosai...

Jakab.gipsz 2017.05.12. 23:45:33

@laci_52:

Ez valóban így volt de csak a kereskedők esetében, azon törte a fejét a fél falu, hogy a csudába tud ár versenybe minden konkurens alá menni, amíg a többi kereskedő be nem csukja a boltot, ámde amikor egyedül maradt, már más volt a helyzet.

A kereskedők a csekély árú forgalom miatt, nem igazán számítottak gazdagnak.
Vissza térve a filmre, egy falusi elöljárónak, fogalma sem volt arról mi folyik Pesten. Rudolf Péter pedig egy tál langyos vizet is eltud hitelesen játszani, remek színész, de csak színész, úgy tűnik a történelem nem az erős oldala, mint ahogyan a néprajz sem, (humán antropológia).
Magyar országban soha sem volt a nyugat által ismert gettó, nyugodtan élhettek a vidéki, városi nem kis létszámú zsidók.

laci_52 2017.05.13. 00:15:41

"remek színész, de csak színész, úgy tűnik a történelem nem az erős oldala"

A filmben Rudolf Péter feladata csak az, hogy eljátssza az író és a rendező által elképzelt figurát, nem az ő dolga, hogy történelmileg hiteles legyen.

mpl 2017.05.13. 09:59:43

@Jakab.gipsz:
"Magyar országban soha sem volt a nyugat által ismert gettó, nyugodtan élhettek a vidéki, városi nem kis létszámú zsidók."
Ezek alapján a törtenelem neked sem erős oldalad...és a helyesírás sem

mpl 2017.05.13. 10:13:28

Valamikor drogéria a gyógyfüveket és általaban orvosságot forgalmazó üzlet volt, ahol egyéb vegyiárut is lehetett venni, pl. petroleumot. Később ezeket átvette a szatócs, avagy vegyesbolt és a drogéria inkább finomvegyárut adott el, illatszereket, bajuszpedrőt, hajolajat. Az ott dolgozó segéd volt a drogista, ez képzéshez kötött szakma volt. Az ötvenes-hatvanas években, az akkori idős nemzedék bizony drogériába ment, a vegyesboltba élelmiszerért, mosóporért, vagy ha volt, akkor vegyiáruért a 'Háztartási bolt"-ba. Nagymamám meg a hetvenes években is ha hajolajert küldött, a "drogériába" kellett menni, (bár akkor már "Illatszer" volt kiírva a bolt fölé), ha mosóporért, akkor jött a HB.

Főnév
drogéria

Illatszerbolt.
Szabadon forgalmazható gyógy- és vegyszereket, egészségügyi és piperecikkeket, illatszereket forgalmazó üzlet.
Fordítások
FRANCIA: droguerie (fr) (f.)
NÉMET: Drogerie (de) (f.)

Venesz 2017.05.13. 12:42:05

@Jakab.gipsz: Mi az, hogy holokauszt biznisz film?

A holokauszt azoknak volt biznisz, akik még a zsidók aranyfogait is kiszedték a szájukból a gázkamra előtt, nem beszélve az összes ingó és ingatlanvagyonukról.

Azért ebben a filmben is kiderül, hogy az elhurcolt (elhurcoltatott) zsidók vagyonát elosztották egymás között a nem zsidók.

Szóval erről a holokauszt bizniszről szól a film. Így gondoltad Te is?

Felnovo 2017.05.13. 14:31:18

A fenti képekkel nem a filmkritikát szeretném hitelteleníteni, vagy az értékelésével vitakozni, nem láttam még a filmet, de, ha a történelmi hűséget a kritika tárgyává teszem, akkor a vélelmezett dolgoknak utána kellene nézni, mondjuk úgy, ahogy kíváncsiságból én tettem: a drogéria és a fortepan szavak google-ba történő beírásával, az enter ezt követő megnyomásával, majd a találatokra való rákattintással :-)

Felnovo 2017.05.13. 14:35:16

"Magyar országban soha sem volt a nyugat által ismert gettó, nyugodtan élhettek a vidéki, városi nem kis létszámú zsidók."

@Jakab.gipsz: basszus, köszi, hogy erre felhívtad a figyelmemet, ezek szerint a nagyszüleim és a szüleim végig hazudtak nekem. Csak tudnám, hogy hová tűntek hirtelen azok a nyugalomban élő vidéki zsidók.

"A kor gondolkodás módját, rátukmálni a ma emberére, teljesen felesleges, mert a mért hagytátok, hogy megtörténjen-re a válsz, fogalmunk sem volt arról, hogy egyáltalán valami bajuk eshet, a bűntudat fel sem merülhet, még a túlélőkkel szemben sem, mindenkinek voltak háborús veszteségei, pedig a film célja ez, a bűntudat keltése a ma emberében, mi végre?"

Mindezt honnan veszed? Onnan, hogy te ezt látod bele?

Jakab.gipsz 2017.05.14. 10:31:06

@mpl: Jakabnak nincs igaza mert? Nem esszét vagy tudományos művet írtam azokat vagy hatan is átszokták lektorálni, ez egyébként személy elleni érvelés!

Ami pedig a gettót illeti a budapestit amit az ostrom előtt hoztak létre, Magyar ország területén nem volt gettó, zárt bekerített zsidó közösségi település ! Mutass fel egyetlen egyet!

Jakab.gipsz 2017.05.14. 11:04:39

@Venesz: A meghalt katonák szájából is ki lett szedve az arany!
@Felnovo:
Amíg az országon nem vonult át a front, mindenki azt gondolta, vissza jönnek a kitelepített zsidók. Senki sem merte elképzelni azt a szörnyűséget amit műveltek velük. A front után pedig mindenre szükség volt az újjáépítéshez, (még a műemlékek egy része is szét lett hordva).
Ma pedig úgy van tálalva a dolog mintha mindenki tudta volna mi fog történni, hét pecsétes titok volt! Igen a szövetséges "főnökök" minden bizonnyal tudták, de nem szólhattak senkinek sem, és ez az ami valóban szörnyű.
Gondoljatok bele, a német nép pontosan ugyan úgy félre lett vezetve egy "ideológia által" mint bár mely más nép. Most rászabadítani, mint ahogyan ezt Sztálin megtette a berliniekkel, szabad rablás címén, több millió felfegyverzett katonát, a civil lakosságra, mi értelme lett, volna.

Magyarországról pedig két irányba is indulta vonatok,
Ezt Hanna Arendt vette észre, a gazdag zsidókkal Svájcba, a szegényekkel pedig (...), de ezt a szelekciót, nem a csendőrség végezte el! ( van még sok más gyanús sok furcsa dolog, ne piszkáljuk a múltat).
Ezért nem kedvelem a szájbarágós, tematizált holokauszt biznisz filmeket! Nem biztos, hogy túl sok hasznotok származna belőle, ha sokáig rágódunk rajta, ezt már Eli Wiesel is belátta!

Venesz 2017.05.14. 11:54:07

@Jakab.gipsz: Terelsz rendesen, nem akarod tudomásul venni, hogy a magyar zsidókat megfosztották a vagyonuktól, aztán meg az életüktől is, és ebben a magyar nemzsidók keményen közreműködtek. A halott katonára való utalásod teljes mellébeszélés. A halálgyárakban üzemszerűen használták fel még a haját is az elpusztítandó zsidóknak, itthon meg rendesen támogatta mindenki a deportálásokat. Horthyról sokan azt mondják, hogy ő leállíttatta a deportálásokat, milyen rendes volt. Csak éppen azt nem akarják sokan észrevenni, hogy Horthy beleegyezése nélkül el sem kezdődhetett volna a deportálás. Aztán valóban leállíttatta, mert megüzenték neki, hogy háborús bűnösként áll majd a bíróság előtt és sodorják már a kötelet.
A holokauszt nagy biznisz volt sokaknak. Sajnos sok magyarnak is. Nem kell, hogy elismerd a tényeket, de hazudni nem illő. Akkor inkább hallgass!
süti beállítások módosítása