Legutóbb frissült: 2023. augusztus 15.
Végül Ázsia: a Közel-Kelet után egy nagy ugrás a Távol-Keletre, majd dél felé haladva megérkezünk az indokínai és ausztrálázsiai vidékre.
Jordánia: Theeb - A címben szereplő szó farkast jelent, és egy beduin kiskölök neve. Éli gondtalan életét a sivatagban, de hirtelen belekeveredik egy törzsi-gyarmati háborúba, ami - mint később kiderül - az első világháború török-brit hadszíntere. Theeb számára nem csak a körülvevő világ változik meg egy csapásra, hanem legalább annyira az emberiségbe és az öröknek hitt értékekbe vetett hite is. Nem egy gyors vagy mozgalmas film, de mégis kellő tempóban visz előre, így a sivatagi tájban sem csak kényszerűségből lehet gyönyörködni. A főszereplő őstehetség kissrác meg szinte szavak nélkül is remekül elviszi a hátán az egészet.
Izgalom: [** ] Érzelem: [* ] Humor: [ ] Mondanivaló: [***]
Itt lesz majd Törökország nevezése, de addig is ajánlom a francia Mustangot, ami szintén ott készült.
Izrael: Baba Dzsún (באבא ג'ון) - Az iráni származású zsidó család éli édes-keserű életét kis tanyáján. Apuka mindene a pulykafarm, amit egy szem kiskamasz fiának szeretne átörökíteni. Ám a gyereket ezerszer jobban érdeklik a műszaki dolgok és a sufnibarkács, amit az apa nehezen tolerál, ezért egyre durvább kényszerrel próbálja fiát a baromfiágazat felé terelni. Egyszer csak látogatóba érkezik az Amerikába szakadt nagybácsi, aki valami rejtélyes oknál fogva állandóan nyakkendőt hord, és a kissrácot a saját álmai megvalósítására bátorítja. Ezzel pedig az apa-fiú harc mellett a két felnőtt testvér vetélkedése is kiújul: föltolulnak a régi sérelmek, amikben az addig a háttérbe húzódó nagypapa szerepe is napvilágra kerül. Kevés szereplős, egész lendületesen folyó családi történet, szinte végig perzsa nyelven forgatva. Nem történik benne semmi meglepő, az emlékek és viták kibeszélésében mégis van valami felszabadító. Engem valahogy végig a Körhinta apa-gyerek viszonyára emlékeztetett, szóval ez is mindenképpen a felhozatal jobbik feléhez tartozik.
Izgalom: [* ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Irak: Bîranînen li ser kevirî (Memories on Stone - Kőbe vésett emlékek) - Film a filmben: egy kurd filmrendező hazatér, hogy eredeti helyszínen forgassa le fő művét az iraki kurdok 1988-89-es genocídiumáról. Ám ez nem olyan egyszerű, ahol a mozgóképet még a XXI. században is valami ördögi vagy erkölcstelen furmánynak tartják, főleg ha még történelmi sebeket is tépked. Az alkotóknak olykor minden egyes szereplőért is egyenként meg kell küzdeniük, máskor meg nekik kell kompromisszumokat kötniük a saját filmjükért. Plusz ezen felül is naponta nehezíti valami akadály a stáb dolgát, és a készítőknek is egyre több mindent kell feláldozniuk a magánéletükből, hogy a tervükből legyen valami. Akármennyire is a Közel-Keleten játszódik, a filmesek keserűen abszurd bukdácsolásában mintha egyfolytában ott bujkálna Fellini és Forman szelleme, vagy valami általános káeurópaiság. Az idei felhozatal egyik rejtett kincse.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [** ] Mondanivaló: [** ]
Dél≡Korea: A trón (Sado - 사도) - A XVIII. századi Koreában az öreg király fokozatosan készíti föl fiát a hatalom átvételére. A koronahercegnek azonban igen nehéz a dolga, ha a hagyományoknak, az államnak, apjának és saját magának is mind meg akar felelni. Apa és fiú - szó szerint - őrületig menő és emberi életeket nem kímélő hatalomharca. Színes, szélesvásznú, kosztümös, de aki nem annyira jártas a kora-újkori Korea történelmében, sajnos unalmas két órának nézhet elébe.
Izgalom: [* ] Érzelem: [* ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Japán: 100 Yen Love - A cím nem véletlenül rímel a Millió dolláros bébire. Csak annyi a különbség, hogy itt egy törtető és szívós nő helyett a slampos, igénytelen, harmincon túl is csak tengő-lengő Icsikó téved be véletlenül az edzőterembe. A családja noszogatására ugyan beáll egy száz-yen-es boltba eladónak, de hamar megismerkedik az üzemi férfiuralommal, az idegesítő és szexéhes kollégával, meg a parancsolgató főnökkel, szóval már nagyon be akar mosni valakinek. Ilyenkor jön kapóra a környék másik különce, a szintén nem túl profi boxoló, aki kellő motiváció arra, hogy Icsikó végre kitörjön a nihil börtönéből. Mint a jó sportfilmek, ez is sokkal inkább szól a jellemfejlődésről, mint a csihi-puhiról, bár a tempóján lehetett volna gyorsítani. Egyébként minden keménysége ellenére aranyos kis alkotás.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [* ] Mondanivaló: [** ]
Hong Kong: To the Fore (破風) - Nehéz ám a kerékpárversenyzők élete. Mindig csak tekerni, meg versenyeket nyerni, a magánéletről nem is beszélve. Kissé egysíkú, de legalább pörgős sportfilmnek indul - ám végül kiderül, hogy csak egy biciklistákról szóló szappanopera négy-öt epizódját láthatjuk, két órába besuvasztva. Van benne két jóbarát, akiket külön csapatokba fúj a szél, és van egy bringás lány, akibe mindketten egyszerre zúgnak bele, nem kis ügyetlenkedéssel. Szóval a konfliktus kábé adott, a maradékot meg nem is kell mással kitölteni, mint távoli és közeli képekkel bicikliző és lihegő emberekről, meg rengeteg instant Coelho-bölcsességgel álmokról és kitartásról.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [* ] Mondanivaló: [ ]
Taiwan: The Assassin (刺客聶隱娘) [Nie, a bérgyilkosnő] - Történelmi témájú alkotás a kora-középkorból. Középpontban egy csodálatos képességű bérgyilkosnő, aki már karrierje kezdetén szakmai válságba kerül, mindenféle erkölcsi aggályok miatt. Van valamilyen kerettörténet is, éppen csak amennyit a szereplők a szájukkal elmesélnek, szóval nem is baj, ha a néző nem tudja rendesen követni. Amiért valóban érdemes megnézni, azok a gyönyörűen megkomponált és sokáig kitartott képek, festői színvilág, méltóságteljes kameramozgás, tartalmas csönd. És persze a harcjelenetek, amiket éppen kellően látványosak ahhoz, hogy elég izgalmat vigyenek az idilli nyugalomba. Az idei nevezések közül a bűnrossz dél-koreai A trón próbálkozott távol-keleti középkori témával, de taiwani párja sokkal élvezetesebbre sikerült.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Thaiföld: Hogyan játsszuk ki az ellenfelünket? (How to Win at Checkers Every Time?) - A tizenegy-két éves Oat egy Bangkok külvárosában élő kisfiú, aki a jóval idősebb bátyja, Ek révén már korán rálátást kap a helyi LMBTQ- és ladyboy-szubkultúrára. Thaiföldön az ilyet meglepően szabadon és nyíltan kezelik - akárcsak a tényt, hogy a helyi alvilág a lakosságot minden téren a markában tartja. Aki pedig a körzeti keresztapucival szembeszáll, az kemény megtorlásnak nézhet elébe. A környékbeli srácok is vele intéztetik el, hogy ne kelljen bevonulniuk katonának, de Eknek éppen a sereg jelentené a kitörést. Oak pedig szembesül azzal, hogy bátyja világa a mókás felszín alatt valójában mennyire lélekölő és megalázó. Két fivér bensőséges kapcsolata és a kisebbik testvér korai és váratlan felnövéstörténete. Akit nem zavar, hogy a legjobb nő is testileg pasiból van, annak érdemes.
Izgalom: [* ] Érzelem: [***] Humor: [* ] Mondanivaló: [* ]
Szingapúr: 7 Letters [Hét levél] - Az egykori brit gyarmat tárgyévben ünnepelte függetlenségének félszázadik évfordulóját. Ennek alkalmából hét helyi rendező elkészítette a maga kisfilmjét, amivel szerinte a legjobban lehet jellemezni ezt a valóban különleges összetételű, normarendszerű és politikai berendezkedésű városállamot. A sor legeleje emléket állít az ország filmiparának, majd láthatunk egy beteljesületlen gyerekszerelem történetét, még a fakunyhók idejéből. Ezután megismerünk egy párt, akik a függetlenné váláskor kivándorolhatnának Angliába, ám ők mégis a szülőföldjüket választják. Egy kisfiú és egy idős asszony összebarátkoznak, egy nő titokban figyeli egykor örökbeadott kislányát, egy idős férfi régi szerelmét keresi, egy család pedig kimegy a nagypapa sírjához, és nagymamával felidézik a régi Szingapúr emlékeit. Nem minden szkeccs egyforma színvonalú, de mind óriási szeretettek szólnak egy olyan helyről, ami három népnek (kínai, maláj, indiai) közös hazája, és ami büszke saját történelmi hagyományaira: együttélésre, toleranciára, békességre, és a folyamatos fejlődésre. Lehet így is.
Izgalom: [ ] Érzelem: [** ] Humor: [* ] Mondanivaló: [** ]
Fülöp-szigetek: Heneral Luna [Luna tábornok] - Hősi eposz a filippin nép harcosáról, aki mindhalálig küzdött az amerikai betolakodók ellen, ami miatt a gyáva, megalkuvó politikusok csapdába csalták és megmerényelték. Az is kiderül továbbá, hogy Luna tábornok a hazaszeretettől fűtve olykor szociopata őrültté változott, és sorban szarta le az ideiglenes kormányzat utasításait, szóval hogy ki támadott hátba kit, az némileg relatív. De a film szerint ez így volt rendjén, hiszen az erkölcsi magasabbrendűség fölötte áll minden formalitásnak vagy írott törvénynek. (És ez még a jelenlegi elnök megválasztása előtt készült.) A helyi történelem egyetlen szemszögből, általános iskolásoknak eladható mélységgel és eszköztárral. Kábé a filippin Egri csillagok, csak egy kicsit bekattantabb Dobó Istvánnal. (És sokkall gyengébb alakításokkal. Legalább az amerikai tiszteknek vehettek volna olyan színészeket, akiket minimum az IMDB jegyez.)
Izgalom: [** ] Érzelem: [* ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
További részek: Afrika + Amerika, Európa
