A Szarajevói Filmfesztivál tavaly költözött először az internetre, és bár idén - augusztus 12. és 20. között - már vannak helyszíni vetítések is, bizonyos filmek megtekinthetőek online is. Rengeteg országból és műfajban érkeztek alkotások: hosszú és rövid játékfilmek, dokumentumfilmek, gyerek- és ifjúsági filmek, animációk... Ezek közül a blog fókuszában az egészestés játékfilmek szerepelnek, két hét éppen csak azokra volt elegendő, és messze nem is mindegyikre. Helyileg meg természetesen idén is a Balkán-félsziget országaié a főszerep, de akadtak grúz, török, görög, vagy akár nyugati: német, belga, francia, brit, sőt amerikai és mexikói alkotások is. Íme egy kis válogatás közülük.
Letters from the Ends of the World [Levelek a világ végeiről] - A járvány és a bezártság még a filmeseket is megviselte. Valakinek a házimunka maradt, más a gyerekével foglalta le magát; valaki egyszemélyes rövidfilmeket készített, más az árnyékokat leste a falon, és elnevezte magát fényvadásznak; valaki elhunyt szerettét gyászolja, valaki a szexuális életét, más meg az otthoni nyugalmat, kiváltképp egy sokgyerekes család szomszédságában. Erről ezek a filmesek - Mexikótól az Egyesült Államokon, Nagy-Britannián és Hollandián át egészen Koreáig és Szingapúrig - el is készítették a maguk kis szkeccseit, Tarr Béla meg összegyúrta őket. Sajnos igazán emlékezetes nem készült, legfeljebb egy levél, amit egy nő a szomszédainak olvas föl, miszerint mennyire sajnálja, hogy kinyírta őket családostul (majd persze jön a homlokra vágó csattanó). Viszont kétségtelenül ez az első panoráma, ami a Covid-járványnak, annak áldozatainak és átvészelőinek átfogó emléket állít.
Izgalom: [ ] Érzelem: [* ] Humor: [* ] Mondanivaló: [* ]
Finnország: Ensilumi [Első hő - angolul: Any Day Now = Bármely nap] - Egy finn kisvárosban élő perzsa család éli tán még az elvártnál is integrálódottabb hétköznapjait, közben meg várják, hogy megkapják a menedékjogot. A film közülük is a kiskamasz fiúgyerekről szól, aki új iskolába kerül, de remekül beilleszkedik, vannak barátai, néha még bulizni is ellóg, este meg segít édesanyjának a házi feladatban, mivel finnül is kiválóan tud. Az ideális életre az vet foltot, amikor kitoloncoláskor egy-egy Ahmed nevű gyereket az osztályteremből visznek el az egyenruhások. Aranyos gyerekfilm, különösebb történés nélkül, viszont súlyos ítéletet mond a legbeilleszkedettebb családdal is méltánytalanul és kegyetlenül elbánó rendszerről. Apukaként az a Sahab Hosszeini látható, aki a legutóbbi iráni Oscar-győztes Az ügyfél főszerepét is játszotta.
Izgalom: [ ] Érzelem: [* ] Humor: [* ] Mondanivaló: [** ]
Grúzia: What Do We See If We Look at the Sky? [Mit látunk, ha az égre nézünk?] - Első rétegben egy naiv történet két fiatalról, akik egyszer találkoznak, de a második randi egy átok miatt valahogy sehogy nem akar összejönni. Második rétgében egy hosszú, lírai vallomás Kutaiszi városáról, utcáiról, hidairól, parkjairól, lakóiról, kutyáiról. Harmadik rétegben egy lassú, kevés kohézióval bíró, lényegében kósza ötleteket egymásra dobáló, kísérleti alkotás. A két és fél órát csak az szánja rá, aki szereti az ilyeneket.
Izgalom: [ ] Érzelem: [* ] Humor: [* ] Mondanivaló: [* ]
Bebia, á mon seul désir [Nagymama az egyetlen vágyam] - Külföldön élő modell-lány hazatér, hogy jelen legyen nagymamája temetésén. Közben visszaemlékezéseiből kiderül, anyja hogyan is választotta el őket egymástól, hagyva örök sebet a lány lelkében. Gyász, lelki rendrakás, és elmerülés egy fekete-fehér családi környezetben. Tarr Béla erőteljes hatása itt is kimondottan érződik.
Izgalom: [ ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Koszovó: La colline où rugissent les lionnes [A hegy, ahol a nőstény oroszlánok ordítanak] - Három elválaszthatatlan barátnőnek minden vágya, hogy kitörhessenek a falusi környezetből, a bántalmazó családból, a szegénységből és az eleve elrendelt sorsból. Erre mindhármuknak az egyetem lenne a legjobb kitörési eszköz, de amikor ez nem sikerül, akkor bűnbandává alakulnak, és az azzal szerzett pénzből egyszerűen végre jól érzik magukat. Rövid időre egy Franciaországból látogatóba érkező lány is csatlakozik (a "Portré egy lángoló fiatal lányról"-ban látott, ezt a filmet egyben rendező Luàna Bajrami), akivel jól kijön a kontraszt a balkáni és a nyugati szabadságvágy között. A bűnözős részek nem sikerültek túl reálisra, egyébként egy laza mű, kellő mondanivalóval és három (vagy négy) remek fiatal színésznővel (apdét: akik a fesztivál legjobb színésznőjének járó díját is megkapták, egymással megosztva).
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Méhkas (Zgjoi) - Egy balkáni faluban olyannyira a nem tolerálják az önellátó, független nőket, hogy még az is szégyennek számít, ha egy nő autót vezet, vagy egyedül utazik be a városba. Márpedig az 1999-es háború özvegyeinek nem sok lehetőségük van, ha nem akarnak örök életükben kilátástalanságban élni. Az eredetileg méhésznő Fahrije megunja a nihilt, és a falubeli özvegyasszonyokkal vállalkozásba fog: házilag ajvárt főznek, és eladják a közeli szupermarketnek. Előbb magányos harcosként, később közösségével együtt fölveszi a harcot a szegénységgel, az előítéletekkel, a lekurvázásokkal, meg általában a patriarchális berendezkedéssel. Igaz tanmese arról, hogyan kell egy bezárt kaptárban kellő szorgalommal és munkával - és ha kell: a megfelelő odadöféssel - végül mégis szárnyra kapni. A Sundance-en három díjat nyert, és eddig ennek a fesztiválnak is ez legjobbja. (Ráadásul a korábban minden koszovói film női főszerepét játszó Adriana Fatoshi is újra megjelenik.)
(Apdét: Magyarországo is fogják vetíteni, először a miskolci Cinefesten, valamint a Budapest Távmoziban.)
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Në kërkim të Venerës [Venera keresése] - Címszereplő kamaszlány (akinek a neve beszédesen Vénuszt jelent) minden gondolata a fiúk és a majdan megélendő testi örömök körül forog, főleg mert legjobb barátnője már aktív és rendszeres nemi életet él barátjával. De sajnos a vidéki anyagi és szellemi nyomorban senki nincs, aki segítene neki rendbe tenni a dolgokat: szüleinek minden kapacitását felőrli a mindennapi túlélés, a faluban meg szexuális téren is a patriarchátus diktál. A férfiak pedig nagyon őrködnek a lányok ártatlansága fölött, kivéve akit épp meg akarnak du9ni. Szóval nem könnyű a kiigazodás. Női felnövéstörténet a Balkán mélyéről.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Bosznia-Hercegovina: A Perfect Love Where Nothing Goes Wrong Or Does It...? [Egy tökéletes szerelmi történet, ahol semmi nem romlik el, vagy mégis...?] - A film azzal kezdődik, hogy a rendezőnő forgatókönyvét egy hozzáértő a földbe döngöli, miszerint nem tart sehova, és a karakterekről se tudunk semmit. Ez azért kell, hogy előre elnézést kérjen, hogy egy félkész filmet fogunk látni. Pedig egészen élvezhető, főleg, mert egy bankrabló szerelmespár, amolyan balkáni Bonnie és Clyde hangulatos menekülését láthatjuk (csak sajnos maga az akció marad ki). A jelenetek között meg két rendezőnő beszéli meg wellnessezés közben, hogy merre menjen a film tovább. Jó kis kísérleti alkotás, kár, hogy ennyiben maradt.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [ ]
Te mračne noči [Azok a sötét éjszakák] - Anyuka a kisfiával próbál túlélni Szarajevóban, a délszláv háború közepén. Katona apuka holmijait egy nap dobozban hozzák haza a hátramaradt családnak, köztük az öngyújtóját és a cigarettáját. Ez azért furcsa, mert apuka életében nem dohányzott, a cigisdobozon látható üzenetből pedig anyuka arra következtet: férjének volt valakije. Ezért amikor a kisfiúval ketten nagy nehezen elmenekülnek az ostromlott városból, anyuka visszamegy, hogy ennek az ügynek utánajárjon. Érzékeny darab arról, hogy éltek az emberek a frontvonal mögött, és hogyan igyekeztek a háborúban is civilizált európai ember módjára élni, emberi tartást sugározni egymás felé, önmaguknak is fenntartani a létbiztonság illúzióját, és elpalástolni az egyedüllétből és kétségbeesésből eredő elfojtásokat. A kevés helyszín és szereplő ellenére is feszült és érzelmileg erős alkotás, amit a főszereplő Maja Jurić remekül elvisz a hátán.
Izgalom: [***] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Tabija [Erőd] - A telepi maffiózó csicskása és a politikus lánya összetalálkoznak és egymásba szeretnek, pedig a valóságban ennek a két embernek a világon semi dolga nem lenne egymással. Aztán a végén kiderül, hogy mi is áll a háttérben, de addig is végignézhetünk egy nem túl izgalmas vagy eseménydús románcot, ami a szarajevói Fehér erődítményben ("Bijela Tabija") végződik.
Izgalom: [ ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [ ]
Montenegró: Elegija Lovora [Lovora elégiája] - Idősödő házaspár éppen wellnessezik a hegyekben, az asszonynak eközben jut eszébe, hogy el szeretné hagyni a férjét. A férj így egyedül marad, az élet új értelmét meg az erdőben keresi, ahol mindenféle látomásokkal találkozik, saját anyjáról meg egy lánnyá változott kígyóról. Hogy ezek közül ki az a Lovora, sajnos nem derül ki.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Bulgária: Women Do Cry [A nők igenis sírnak] - Egy család öt nőtagjának mind megvan a problémája az élettel: anyasági depresszió, özvegység, elfojtott gyerekkori emlékek, hasonlók. De középpontban az a testvérpár áll, akik közül az egyikük HIV-fertőzött lesz, másikuknak meg csak simán elege van, hogy állandóan ő az erős nő, ezért minden terhet az ő nyakába pakolnak. Hogy mederbe rántsák életeiket, elmennek az elhunyt nagymama falujába, ahol éppen pravoszláv búcsú folyik. A közös élmény és kikapcsolódás közelebb hozza őket egymáshoz, így már hatékonyan szembe tudnak nézni önmagukkal, egymással, és a sötét titkokat rejtő nagypapával.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Уроци по немски [Uroci po nemszki = Német nyelvleckék] - Jómunkásember Németországba készül dolgozni, előtte való két nap pedig még bejárja a paneldzsungelt, hogy elbúcsúzzon szeretteitől. Szeretné még utoljára rendbe hozni kapcsolatát egykori családjával: elsősorban apjával és gyerekeivel - valamint feloldozást keres régi bűnei alól, ami alighanem valami elég súlyos erőszak lehet, amiért távoltartási végzés járt. Ám ahogy szembesül vele, hogy ez nem olyan egyszerű, saját magával is egyre inkább tisztába kerül. Közben az autómagnóban hallgatja a német nyelvleckéket, bár azzal se halad nagyon előre. A nézőt valahogy mégis beszippantja ennek az embernek a sorsa, akit lehet, hogy ha megjavulása előtt ismerünk meg, már nem ilyen szimpatikus - de így mégis sikerül a vezeklésében együttérezni, és drukkolni, hogy nyerje vissza önérzetét és helyét a világban. Ebben Julián Vergov nagyszerű színészi alakítása is sokat segít. Kiváló alkotás, az ingerszegény környezet és kevés szereplő ellenére is végig képes lekötni.
Izgalom: [** ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Görögország: Moon, 66 Questions [Hold, 66 kérdés] - Harmincas lány szklerózis multiplexben leépült apját ápolja szakadatlan. Eleinte nem is teljesen érthető, hogy ezt miért vállalja teljes egészében magára, de idővel - többek között a kilencvenes évekbeli házivideó-részletekből - szépen lassan kiderül, milyen emlékek és érzések mozgatják őt belülről. Elég lassú és vontatott, cserében viszont megkapjuk a fokozatos összeállás élményét.
Izgalom: [ ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Észak-Macedónia: Stela - Főszereplő német tinédzser srác csak apai ágon macedón, de német az anyanyelve és egész életében Németországban élt, ehhez képest úgy töri a németet, hogy rossz hallgatni. Ennél is nagyobb csoda, hogy kiválasztják, hogy szerepeljen egy tejreklámban. Ám a siker nem hoz neki népszerűséget: az iskolában bullyingolják, és szülei állandó veszekedéséből is totál elege van, ezért hová is máshová szökne, mint Macedóniába, azon belül is apja szülőfalujába, ahol természetesen még életében nem járt. Itt befogadja egy mogorva pásztor, aki Stela nevű kutyájával él. Cím alapján az ember azt várná, hogy meglátjuk gyerek és állat örök és megbonthatatlan barátságát, ehhez képest az eb végig sokadlagos mellékszál marad. De a címválasztás a legkisebb hiba a filmben: mintha eleve az lett volna a koncepció, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyvet és színészi játékot sikerüljön belepasszírozni másfél órába, szándékosan kihagyva minden hitelességet és életszerűséget. Ilyen gondosan összehangolt szart elkövetni puszta véletlenségből egészen biztosan nem lehet.
Izgalom: [ ] Érzelem: [* ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Németország: Der menschliche Faktor [Emberi tényező] - Sikeres család egyik nap arra lesz figyelmes, hogy idegenek törtek be a házukba. A nyomozás, valamint a betörők kilétéről, indítékáról, egyáltalán puszta létezéséről való találgatások közben a bizonytalanság és a gyanakvás beköltözik a családi otthonba, és olyan elfojtott feszültségeket és konfliktusokat hoz a felszínre, amik mellett a betörés egyre inkább háttérbe kerül. A hasonló, szinte megtévesztésig egyforma jelenetekről alig lehet megállapítani, hogy éppen visszaugrottunk-e az időben, vagy csak ugyanazok a motívumok ismétlődnek, miközben a történet halad előre. Így a film az idővel és a különböző nézőpontokkal is remekül eljátszik. Anyuka szerepében a svájci Sabine Timoteo, aki pár éve a lett Melanijas hronika főszerepét is játszotta.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Große Freiheit [tükörfordításban "Nagy szabadság", egyébként a hamburgi piroslámpás negyed egyik utcájának és szórakozóhelyének a neve] - Nyugat-Németországban a homoszexualitás (férfiak között) egészen az 1960-as évekig büntetendő volt. A film főhősét 1945 és 1968 között háromszor csukják le emiatt, először egyenesen a koncentrációs táborból szállítják a börtönbe. A bent töltött idő alatt sikeresen alkalmazkodik a körülményekhez (szaknyelven: prizonizálódik), és elég mély baráti kapcsolatot alakít ki egy rabtársával, aki ezt a két évtizedet folyamatosan bent töltötte. A - szinte teljes egészében a börtön falai között játszódó - történet csak kisebb részt szól arról a ma már nyilvánvaló igazságtalanságról, hogy embereket azért büntettek, mert boldogok akartak lenni a saját bőrükben. Nagyobb részt szól a bezártságban fejlődő emberi kapcsolatokról, és kemény emberekről, akik a rideg falak között keresik az emberi érzékenységet, szexuális orientációtól függetlenül. Kicsit lassú és egysíkú, de mindenképpen a német film hiánypótló darabja.
Apdét: Ez a mű nyerte a legjobb film fődíját, sőt a legjobb színészét is - igaz, utóbbit nem a főszereplő Franz Rogowski kapta, hanem az őt lejátszó Georg Friedrich. Gratulálunk mindenképpen.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Dánia: Flee [Menekülés] - Keserű aktualitása van ennek a rajzfilmnek, hiszen jól láthatóan ugyanaz történik most Afganisztánnal, mint bő harminc éve. Csak akkor a szovjet hadsereg hagyott ott csapot-papot, hogy átengedje az országot az Amerika által fölfegyverzett mudzsahedin milíciáknak. Habár a főszereplő srác (ma már meglett negyvenes férfiember) apját éppen a kommunista rendszer tüntette el, annak végével élete még nagyobb bizonytalanságba került, ezért családja megmaradt tagjaival Európa felé vették az irányt. Megpróbáltatásokkal, valamint lelki és fizikai gyötrelmekkel teli évek után sikerült végül megérkeznie Dániába, miközben a helyét nem csak menekültsége, hanem melegsége miatt is igen nehezen találta meg. Izgalmas és érzékeny felnőtt animáció, a Libanoni keringő vagy a Persepolis fémjelezte iskolának egy újabb, igen erős darabja.
Izgalom: [***] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Románia: Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban (Babardeală cu bucluc sau porno balamuc) [angolul: Bad Luck Banging Or Loony Porn = Szerencsétlen kufirc vagy mókás pornó] - Egy tanárnő saját készítésű házi szexvideója valahogy fölkerül egy pornóoldalra. Márpedig az internet köztudottan nem felejt, ezért akárhogy próbálja leszedetni, valahol mégis mindig fölbukkan. Ez pedig könnyen az állásába kerülhet, amit egy soron kívüli szülői értekezleten, feldühödött anyukák és apukák haragjától kell megvédenie. A két felvonás közül az első egy dokumentarista stílusú bevezetés, aminek sokkal inkább lényege, hogy pillanatképet adjon 2020 omladozó Bukarestjéről. Ezt követően egy vizuális szótár keretében megismerjük Radu Jude saját definícióit hazája (és érintőlegesen egész Káeurópa) egy-egy jelenségéről, már ha korábbi filmjeiből: a tavalyi Uppercase Printing és a korábbi Bánom is én...-ből ne lenne egyértelmű. Végül pedig jön a történet második felvonása, ami az egyre szürreálisabb fordulatokat vevő szülői értekezleten keresztül ad fergetegesen szarkasztikus keresztmetszetet a román (és a többi káeurópai) társadalom álszent és alpári mivoltáról. Közben olyan, Magyarországon is aktuális kérdések is fölmerülnek, mint a maszkhordás, iskolai szexuális felvilágosítás, vagy a fasiszta történelmi örökség hová tétele. Újabb hiánypótló, kiváló alkotás, ami nem puszira nyerte meg a berlini Arany Medvét.
(Apdét: A koszovói Méhkashoz hasonlóan ezt is fogják adni a miskolci CineFesten és a Budapest Távmoziban.)
Izgalom: [** ] Érzelem: [ ] Humor: [***] Mondanivaló: [***]
Törökország: Okul Tıraşı [Iskolai hajnyírás] - Az egész film egy bentlakásos fiúiskolában játszódik, ahol a srácokkal úgy bánnak, mintha valami javítóintézet lenne. Ugyanis ez kifejezetten kurd gyerekek számára (betörésére) létrehozott intézmény, így pedig már minden érthető. Egy reggel az egyik fiú betegen ébred, vagyis félkómában marad. Csak találgatják, mi baja lehet, orvos ugyanis nincs a közelben, a hószakadás pedig megakadályoz minden ki- és bejutást. Ahogy a tanárok megpróbálják menteni a helyzetet, és tologatni a felelősséget egymás között, kirajzolódik egy korrupt és elnyomó rendszer, aminek a célja a saját hatalmának az öncélú fenntartása. Kiváló rendszerkritika, ami egyúttal a török államnak a kurdokhoz való viszonyát is élesen kritizálja.
Izgalom: [** ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [***]
Af [megbocsátás, kegyelem] - Kiskamasz testvérpár játszik apjuk puskájával, és ezt csak egyikük éli túl, pont akinek a puska utoljára a kezében volt. Anya és apa másképp dolgozzák föl a gyászukat, és másképp viszonyulnak megmaradt gyerekükhöz, akinek nem csak az átélt traumával, de önmaga gyilkossá válásával is meg kell küzdenie. Mindenesetre a családi kunyhóba beköltözik a harag és a bosszúvágy, elfojtások és kitörések, néma vádak és bocsánatkérések. Mély és szótlan, inkább szemekkel és csöndekkel beszélő, tömör és katartikus, kiváló alkotás. (Legfeljebb az rontja a hitelességet, hogy nem látjuk azt a rendőri helyszínelést, melynek keretében megkérdezik apukát, hogy hogyan is került a fegyver a gyerekek kezébe. Akkor talán hamarabb elmagyarázták volna neki, amire végig képtelen maga rájönni.)
Izgalom: [* ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Palesztina: Between Heaven and Earth [Menny és föld között] - Fiatal házaspár pár év után máris válni készül, de valami érthetetlen oknál fogva kell hozzá a férj néhai apjáról is egy igazolás. Ráadásul a nyilvántartásból kiderül, hogy a rég halott férfinek volt egy izraeli lakcíme, valamint egy másik fia is, szóval van minek utánajárni. Így ők ketten fölkerekednek, és egy egyszerű válási papírból kerekítenek egy politikai krimit, ami valahogy az 1948-as arab-izraeli háborúhoz is kötődik, de ez a szál nem teljesen érthető. A nyomozós szál mellett pedig a két főszereplő kapcsolata is átértékelődik, jellemük meg fejlődik.
Izgalom: [** ] Érzelem: [***] Humor: [* ] Mondanivaló: [* ]
Szlovénia: Sanremo - Bácsi mindig megszökik az idősotthonból, és keresi rég elmúlt élete maradványait. A valóság és emlékképek különös keverékében él, de egyes tiszta pillanataiban lányát is megismeri, és az intézetben valamiféle plátói szimpátia is szövődik idős hölgylakótársával. Lassú, érzékeny, szubjektív betekintés egy idős ember gondolataiba és érzéseibe.
Izgalom: [ ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [** ]
Horvátország: Murina [angolna] - Szigorú családapa (Leon Lučev - Szerelmem, Szarajevó, A bányász, Templom a dombon, A férfiak nem sírnak) el akarja adni a dalmáciai nyaralót egy amerikainak, aki nem mellesleg az anyuka (Danica Ćurčić - Fácánvadászat, Lótolvajok) régi szerelme. Ez természetesen érzelmileg is fölkavarja a tengervizet, egyrészt anyuka körül, másrészt a tinédzser lánygyerek is vonzódni kezd a menő külföldi iránt. Neki ráadásul apja állandó parancsolgatásából is elege van, ezt meg egyre kevésbé rejti véka alá. A versenyfilmes felhozatal idén különösen gyenge, de ilyen életszerűtlen helyzeteket és baltával faragott karaktereket talán sehol máshol sem lehet látni. Leon Lučevnek meg egyébként sem állnak jól a negatív karakterek.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [ ]
Szerbia: Oaza [Oázis] - Szellemi fogyatékkal élő fiatalok intézetében szerelmi háromszög és terhesen maradás történik. A film nemcsak betekintést ad egy totális intézmény mindennapjaiba, láthatóan valódi bentlakókkal statisztálva, hanem fölvet bizonyos kérdéseket olyan emberek szexuális igényeiről, akikről külsősként nem is hinnénk, hogy van olyanjuk. (Lásd még: Gabriela, Kanada, 2013.) Kellemes meglepetés a gyp-nevelők szerepében Goran Bogdan, aki tavaly többe között az Otac-ban alakított hatalmasat, valamint a szlovén Maruša Majer, aki pár éve az Ivan főszerepét játszotta.
Izgalom: [** ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Kelti [Kelták] - A jugoszláv háború a szerbiai hátországban is megéreztette a hatását: hiperinfláció, áruhiány, szűkös körülmények. Átlagos lakótelepi család ennek ellenére olyan szülinapi zsúrt akar rendezni, mintha a felnőttek világában minden rendben lenne. Ennek megfelelően minden gyerek tini-nindzsa harciteknőcnek öltözik, szüleik pedig átlagembernek, akik teljesen normálisan beszélgetnek közéletről, kultúráról, szexről, vagy ami éppen jön. Aki meg nem akar részt venni a politikai-etnikai "ki micsodában", az magát vallhatja naivan keltának, és attól máris helyreáll a béke - legalább egy otthonnyi területen. Nem mindig lehet követni, hogy ki kinek a kicsodája, és tele van olyan utalásokkal, amit csak az érthet, aki képben van déli szomszédunk kilencvenes évekbeli popkultúrájával. Valószínűleg nem is akar többet adni, csak adni egy nosztalgikus keresztmetszetet az akkori életérzésről, amit alighanem annak is köszönhettek, hogy a lakosság csak igen megszűrve kapta a híreket a ma már mindenki által ismert borzalmakról. (Apdét: A rendező, Milica Tomović megkapta ezen a fesztiválon a legjobb rendezésért járó díjat, szóval a látottak ellenére biztos nem rossz.)
Izgalom: [ ] Érzelem: [* ] Humor: [** ] Mondanivaló: [* ]
Mexikó: Noche de fuego [A tűz éjszakája - angolul: Prayers for the Stolen = Imák az elraboltakért] - Az őserdei falu a drogkartell uralma alatt áll. Az itt felnövő gyerekeknek egy darabig el lehet mesélni, hogy egy-egy család azért tűnik el nyomtalanul, mindenét hátrahagyva, mert hamarosan úgyis visszajönnek, vagy hogy a kislányok haját azért kell fiúsra vágni, hogy nehogy tetvesek legyenek. Ám az új generáció már többet gondol saját lehetőségeiről, és nem akarja elfogadni a bezártságot. Ismét egy női felnövéstörténet, a világnak egy szokásosnál is pocsékabb szegletéből.
Izgalom: [* ] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
La Civil [A civil] - Az ország másik végében, egy sivatagi kisvárosban a helyi kartell elrabol egy fiatal lányt. Az őt egyedül nevelő anyja fizet, de a lányt mégsem adják vissza. Az asszony hamar szembesül vele, hogy a hatóságokra nem számíthat, ezért maga kezd nyomozni, hogy kik ezek, és hol tartják a lányát, egyáltalán él-e még? Aztán a hadsereg mégis felkarolja az ügyét, ám az ő módszereik sem sokkal jobbak a maffiáénál, ráadásul hullák gyártásában hatékonyabbak, mint élő emberek megtalálásában. Akciókban is bővelkedő dráma egy maffia által uralt országról, és a falakon áttörő anyai szeretetről.
Izgalom: [* ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Belgium: L'ennemie [Az ellenség] - Parlamenti képviselőt tengerparti nyaralás alatt megvádolják felesége meggyilkolásával, és rögtön rabosítják is. Sajnos arról az estéről csak halvány emlékei vannak, de abban biztos, hogy nem ő tette, már ha egyáltalán gyilkosság volt, és nem baleset, vagy éppen öngyilkosság. Ám az biztos, hogy a börtönben új világot ismer meg, és neki magának is alkalma nyílik elgondolkodni saját életéről, élén az örök kérdéssel: aki nem bűnös, az mindenképpen ártatlan is? A női fő-mellékszereplő, Alma Jodorowsky egyrészt borzasztóan jó nő, másrészt a nagy Alejandro Jodorowsky unokája, harmadrészt a Burning Peacocks ("égő pávák") együttes énekesnője.
Izgalom: [***] Érzelem: [** ] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
Irak: Our River... Our Sky [A mi folyónk, a mi egünk] - Pillanatkép Bagdadból, az egykor színes és pezsgő nagyvárosból, ahol az amerikaiak helyét a polgárháború foglalta el. Mindennaposak a lövöldözések, robbantások és nyilvános akasztások, az egykor békében együtt élő társadalomban pedig az a fő téma, hogy ki a síita, szunnita, vagy keresztény. A film jó pár, barátilag vagy családilag összekapcsolódó ember két napját meséli el, ahogy próbálnak emberi méltóságukat megőrizve túlélni. Közben nyilván fölmerül a menni vagy maradni kérdése is, és a maradás mellett nem is szól egyetlen észérv se - csupán az a szeretet és kötődés, amit ezek az emberek a szülővárosuk iránt éreznek. A mű ezáltal próbál is valamilyen életérzést átadni, ami kívülállóknak már kevéssé jön át, ám az mindenképpen igen, hogy szar helyeken mindig a jó embereknek a van a legpocsékabb életük. (Igaz, a cselekmény hivatalosan 2006-ban játszódik, de nem biztos, hogy azóta sokkal jobb lett a helyzet.)
Izgalom: [** ] Érzelem: [***] Humor: [ ] Mondanivaló: [* ]
A látottak közül a legjobbak a román Bad Luck Banging, a koszovói Zgjoi és a bolgár German Lessons voltak. De a kínálat abszolút nézhetőbbik feléhez tartozott a dán Flee, a szerb Oaza, az iraki Our Rivers, a két török Af és Okul Tıraşı, a másik koszovói La colline, a másik bolgár Women Do Cry, a bosnyák Te mračne noči (Those Dark Nights), a német Große Freiheit, valamint a mexikói La Civil. (Esetleg még a másik mexikói Noche de fuego, illetve a belga L'ennemi.)
A kiváló bosnyák Quo vadis, Aida?-t és a román Colective-t már láttam korábban, nem beszélve a szintén vetített Wim Wenders-életmű jó pár darabjáról. A két (és fél) magyar alkotást - a Természetes fényt és A legjobb dolgokon sírni kell-t szeptember 16-ától adják majd a hazai mozik, Mundruczó Kornél Evolúcióját pedig valamikor később. Ezeket majd akkor támogatom meg egy-egy mozijegy árával.
